Dragomán György: Máglya (2)

Dragomán György: Máglya

Kiadó: Magvető

Kiadás helye: Budapest

Kiadás éve: 2014

Oldalszám: 448

A kötet egyedülálló, nem tagja sorozatnak.

Fülszöveg: Mi történik, amikor egy ország felszabadul? Mindenki megkönnyebbül hirtelen, vagy cipeljük magunkkal a múltunk súlyát? A diktátort fejbe lőtték, rituálisan elégették az elnyomás kellékeit, de a titkokra nem derült fény, a régi reflexek pedig működnek tovább. Bármikor kitörhet újra az erőszak, mert a temetetlen múlt még fájdalmasan eleven. A tizenhárom éves Emma erős lány, tele kamaszos vadsággal. Egyszerre vesztette el az otthonát és a szüleit, de váratlanul felbukkanó nagyanyja magához veszi. Új életében mindennek tétje van: a gyásznak, a barátságnak és az első nagy szerelemnek, bármely pillanat magában hordja a katarzis lehetőségét. Emma a boszorkányos nagymamától tanulja meg a hétköznapok mágiáját és a sorsfordító szertartásokat, ám a saját ereje még ennél is nagyobb: ő talán képes nemet mondani a történelmi bűnre, és kilépni a soha-meg-nem-bocsátás véres örvényéből. A regény családtörténet és történelmi tabló egyszerre. A nyelve sűrű, mégis egyszerű, a részletek varázslatos intenzitása sodró és izgalmas történetté formálódik, leköti és nem hagyja nyugodni az olvasót. A gyermek mindent látó szeme, a kamasz mohó testisége és a felnőtt józan figyelme szövődik össze benne érzéki és érzékeny szöveggé. Rákérdez a titkokra és felébreszti a titkos tudást.

Dragomán György marosvásárhelyi születésű regényíró és műfordító. 1988-ban családjával Magyarországra települt. Tanulmányait a szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban kezdte, majd az ELTE bölcsészet karán angol-filozófia szakon folytatta. Írásait számos napilap és irodalmi folyóirat kiadta, mint például a Népszabadság vagy az Alföld. Majd 2002-ben megjelent első könyve, A pusztítás könyve.

2014-ben hosszú idő elteltével megjelent az író harmadik regénye is, a Máglya, ami számos elismerhetést zsebelhetett be magának. A tizennégy nyelvre lefordított mű az osztrák könyvkritikusok listáján első helyre került.

A regényt két részre lehet osztani; a mágikus és a történelmi részre. A 13 éves Emma nagyon kitartó és erős lány, aki egyszerre veszti el a szüleit és az otthonát, majd árvaházba került. Majd rövidesen felbukkan a soha nem látott nagymama is, aki gondjaiba veszi kis unokáját, ám azonnal kiderül, hogy a nagymama nem átlagos. Emma tőle tanulja el a mindennapok mágiáját, de ő ennél is többet tud. Ő talán el tudja engedni és nemet tud mondani arra, amire a többiek nem voltak képesek.

A könyv egy Erdélyhez hasonlítható helyen játszódik, ahol a demokrácia átmeneti szakaszát kicsivel a diktatúra bukása után mutatja be. Ebben a vonalban általánosan a szereplők titkaira derül fény és arra, hogy mindennek komoly tétje van. Ha szerelmes leszel, vagy barátkozol, bármikor bekövetkezhet valami, ami megváltoztathatja az életed. Mit tettek meg és mit nem és ezeknek a következményei. Vajon el tudják viselni ezeket a terheket? De a történet legelgondolkodhatóbb részében az új lehetőségektől való félelem és düh elpusztít mindent, ami összeköti az embereket a múlttal. Az emberek egy része ebben a megsemmisült múltban történt hibákból akar elítélni másokat. Spiclinek nevezve azt, akit nem akar a környezetében tudni és inkább elintézné, ezért újra teremti a múltat a maga kénye kedve szerint.

Bár az író eddigi műveit sajnos nem olvastam, szerintem ezzel a művel nem okozott nekünk csalódást. Az én véleményem szerint nagyon érdekes és felemelő műről beszélünk, ami egyszerűen csak magába szippantja az olvasót. Igaz, kicsit nehéz volt megszokni az írásmódot és a stílusát, de ezáltal sokkal könnyebben át lehetett élni Emma helyzetét. Bár a nagymama meséi nekem kicsit megrázóak és nehezen emészthetőek voltak, és volt olyan rész is, ahol inkább becsuktam és leraktam a könyvet, emésztettem egy kicsit, és amikor már leküzdöttem a nem akarom érzést, újra folytattam a könyv olvasását. És hát mit ne mondjak, jól tettem, mert még egy ilyen érdekes és jó könyvet nem találnék.

Ezen kívül a mű kicsit megterhelőnek tűnt, legalább is az én szemszögemből, mivel a rendszerváltásról beszélünk, és ez ismeretlen terep számomra, ezért sok nehézséget okozott az események összefüggéseinek megértése. A diktatúra bukása, illetve a generációkra visszamenő sorscsapások és tragédiák kissé megterhelték az egész művet. Ezeken túl más negatívumot nem tudok a művel kapcsolatban felhozni. Egy jól felépített egészet alkotott az író, amit nem lehet megkérdőjelezni.

Mindenkinek tudom ajánlani, aki szereti az olyan regényeket, amelyek magával ragadják az olvasót, és nem lehet őket letenni - bár én sajnos megtettem.

Készítette: Horváth Dorina Fanni, a Berettyóújfalui Arany János Gimnázium 10.b osztályos tanulója